Plébániatörténet

BALATONFŰZFŐI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ TÖRTÉNETE Fűzfő-Fürdőtelepen már élénk hitélet volt, amikor 1929. aug. 16- án, Dr. Rott Nándor megyéspüspök úr jelenlétében megalakult az Oltáregyesület. Szentmiséket a kaszinó helyiségben tartottak, de már 1930-ban felépült az iskola, amelyben egy szentélynek beillő színpadot építettek, ahol az oltárt is elhelyezték, amelyet Kárpáti Géza iskolaigazgató készített, akiről köztudomású volt, hogy ezermester. 1930-ban megalakult a képviselő-testület, amely az Oltáregyesülettel karöltve, főként Forster Gyuláné buzgólkodására 1932-1934-ben megkezdte a fürdőtelepi Jézus Szíve templom építését. A templomot a már Szent István, Szent László és Kálmán király idejében létező és a XVIII. században elpusztult Máma község tatárjárás után épült Szt. László-templomának romja előtt építették föl. Ekkor még Fűzfő-Fürdőtelep a Vörösberényi plébánia filiája volt. 1935-ben a Fűzfőgyártelepi plébánia megalapítása után ennek filiája lett. Fűzfőgyártelepi plébánia első lelkésze-plébánosa dr. Androsits István, aki óriási erőbedobással, fáradhatatlan ügybuzgósággal fogott a fűzfőgyártelepi plébánia megszervezéséhez. Balatonfűzfőn - Fűzfőfürdő területén - rendkívül eredményesen dolgozó Oltáregyesületet talált, amelynek elnöknője Forster Gyuláné, Forster Gyula földművelési államtitkár felesége szívügyének tekintette a Jézus Szíve-templom felépítését.

Ebben a képviselő-testület teljes mértékben támogatta, amelynek elnöke Forster Zoltán főispán, tagjai Merk Albert, aki templomatya, Uher Károly, dr. Jalsovszky Jenő stb. voltak. A templomépítésben tevékenyen részt vettek a gyári munkások is. 1929-ben megépült a Papírgyár, majd a Nitrokémia. Színdarabokat rendeztek, és ezek bevételét a templomépítésre fordították. Uher Károlyné Budapesten rendezett előadást a templomépítésre. Dr. Jalsovszky Jenő a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnál mint osztályvezető-helyettes tiport ki segélyeket. Dr. Rott Nándor püspök úr a tetőzet gerendáit, a rátóti prépost az eplényi kőbányából a köveket ajándékozta, melyet csodálatos szakértelemmel dolgoztak ki az építők Takács János építészmérnök tervei alapján. Vándor Ferenc is dolgozott az építkezésen.

A mámai romtemplom

A balatonfűzfői templom, és belső látképe

Forsterné 1936-ban bölcsődét szervezett Bíróné segítségével. A szülő anyák részére kelengyekölcsönzést szervezett. 1936. augusztus hó 20-án, Szent István ünnepén Dr. Rott Nándor püspök úr konszekrálja (felszenteli) a Jézus Szíve-templomot. 1937-ben kölcsönt vettek fel az árvaszéktől. Forsterné templomablakokat, harmóniumot és a többi templomfelszereléseket szerezte be. 1942/1943. A balatonfűzfői plébániát Fűzfő-fürdőtelep lelkészség néven dr. Czapik Gyula megyéspüspök úr 1942. év június hó 27-én 2891/1942. sz. alatt alapította. A temetések Vörösberényben folytak továbbra is.

Az első fűzfő-fürdőtelepi lelkész Miseta György volt, a nevezett püspöki alapító leirat szerint. Mivel plébánialakás nem volt, ezért ideiglenesen Bíró Sándor szabómesternél kapott albérleti lakást és ellátást. A lelkész igyekezett plébániát építeni, sőt valamilyen lakást vásárolni, de eredménytelenül. Ebben megakadályozta az idő rövidsége, hiszen alig 16 hónapig volt csak lelkésze Balatonfűzfőnek. Török Lajos atya 1943. 11. 25-én érkezett Balatonfűzfőre. Plébániaépület nem lévén a stranddal szemben épült Petróczi-villában bérelt lakást. Október utolsó vasárnapján, Krisztus Király ünnepén volt bemutatkozó szentmiséje, amelyen köszöntötte a balatonfűzfői híveit, kérve őket, hogy amint szeretettel és bizalommal jött közéjük, ők is úgy fogadják. 1944. A plébánia, ekkor még helyi lelkészség lévén, a fejlődésben stagnált. Húsvéti szentgyónás- és áldozásban nem csak a helybeli hívek részesültek, hanem katona híveink is.

Az Oltáregyesület továbbra is lankadatlanul működött. Szívgárdába is eljártak a gyermekek. Polgári Kör is működött, amely elnökének Török atyát választották meg. 1945. Az év elején óriási páncélos erőket vontak össze a németek -- Balatonfűzfőn is. Februárban Simontornyáig nyomták vissza a szovjeteket, de alig 2 hónapon belül hanyatt-homlok menekültek vissza a németek s velük együtt a magyar seregrészek. A plébános atya a Rózsa-villában érte meg a németek alól felszabadító szovjet katonák bejövetelét. Fájdalmas péntek volt, március 23-a. Fehérvasárnapra a templomot szépen kitakarították, és a hálaadó szentmisét már a templomban tartották. Nagy öröm volt. Május közepén kitakarították az iskolát, még iskolakápolna is volt kezdetben. Néhány asszonnyal, Relik Imréné stb. segítségével Török atya kimeszelte az iskolát és megkezdte a tanítást.

Mivel pedagógus nem volt, hiszen mind elmenekültek a szovjetek elől, egyedül tanította nemcsak hittanra, de a többi profán tantárgyra a gyerekeket. Délelőtt az általános iskolásokat, délután meg a középiskolásokat, polgáristákat. Júliusban végre megjött egy pedagógus, Kovács Erzsébet tanítónő. Annyit nyertek a gyerekek, hogy évvesztés nélkül levizsgázva folytatták tanulmányaikat. Ősszel már csak hittant tanított az atya. De a szívgárda mellett megalakította a cserkészcsapatot. Megalakult a Földigénylő Bizottság, melynek elnöke lett Török plébános Úr. A Földigénylő bizottság munkája a házhelyosztásra korlátozódott. 1946. január elsejével lett plébániává önálló anyakönyvezéssel Balatonfűzfő. 1948-ban feloszlatták egyesületeinket. A cserkészetet és Omi egyesületet simán, az Oltáregyesületet nagyobb ráhatással.

Forster Gyulánét és Török atyát beidézték a Veszprémi Rendőr-főkapitányságra. Fűzfőgyártelepről a plébánosnak, Szöllősi Ferencnek és káplánjának, Kiss Andrásnak ki kellett költözniök Balatonfűzfőre. Kiss András lett a fűzőgyártelepi plébános, aki Litéren, tehát a hívei között, (Litér Fűzfőgyártelep filiája volt) Varjas-telepen özv. Nagy Jnénál bérelt lakást. Hogy a fűzőgyártelepi plébánia káplán hiányában papi ténykedések terén hiányt ne szenvedjen, a bfűzfői plébánost kisegítőnek nevezte ki a vilonyai filiába szentmisék és a hitoktatások végzésére a megyésfőpásztor. 1952. Május hóban a fűzfőgyártelepi plébánost, Kiss Andrást a főpásztor felmentette lelkészi megbízatása alól. Az új lelkipásztor, Szekeres Fábián két hónap is alig telt bele, feladta a gyártelepi plébániát, ahol a gyár lakást nem adott neki, idegenből járt be a funkcióhoz. Újabb plébánost nem kaptak a gyártelepiek, ezért a Szent László plébániatemplomban több mint fél évig, december 6-ig nem volt szentmise. A híveknek a környező plébániák templomaiba kellett istentiszteletekre, szentmisékre járniuk. Litérre még kijárt Balatonalmádiból egy volt tábori lelkész. De szeptemberre ez is feladta. Mátés.

Szeptember 4-én 190-201/1952 szám alatt az Egyházmegyei Hatóság Török Lajost bízta meg a litéri lelkipásztori teendők végzésével is. Így a fűzfőgyártelepi plébániát Török Lajos, a fűzfői plébános látta el, de a Szent László templomban ő sem misézhetett. December 10-én megint 3800-90/1952 szám alatt Főtiszt. Egyházmegyei Hatóság dr. Hümpfner Tibor szolgálaton kívüli tósokberendi sekrestyést nevezte ki fűzfőgyártelepi plébánosnak.

Néhány hónapig a kerítésen kívüli Urbán-lakásban kapott ideiglenes lakást, majd a kötélhalálra ítélt Szabó vezérigazgató kör alakú filagóriájában kapott véglegesen lakást. A gyár teljes ellátást, lakást, fűtést, világítást biztosított neki. Rendeződött a fűzfőgyártelepi plébánia sorsa. A balatonfűzfői plébánost felmentették a kisegítés alól. Fűzfőgyártelepet, Litért meghagyták Hümpfner plébános vezetése alatt, Vilonyát pedig Berhidára bízták Királyszentistvánnal, s a berhidai káplán járt ki szentmisékre. 1958.Február 25-én 10/1958 sz. alatt Török plébános úr többszöri elutasítás után újólagos kérelmet adott be a Veszprémi Járási Tanácshoz a balatonfűzfői plébánia építésére sebtében elkészített tervrajzzal, amelyet Vándor Ferenc, az egyházmegye főmérnöke tervezett. A Veszprémi Járási Tanács 2730/1958 sz. alatt kiadta az engedélyt március 18-án. Erre aztán megindították az építkezést, illetve a szervezést. Júniusban Jézus Szíve vasárnapon már alapkő letételre került a sor. Hümpfner Tibor esperes megáldotta a kőből álló fundamentumot a nagyszámú hívek jelenlétében. Augusztus végén Hümpfner Tibor fűzfőgyártelepi plébános nyugdíjba vonult.

Szent Imre szobor

Papkeszi kápolna

A fűzőgyártelepi plébániát Török Lajos balatonfűzfői plébánosra bízta az Egyházhatóság, miután fgyártelepi plébánost nem nevezett ki. A fgyártelepi templom továbbra is istentiszteletekre és hitoktatásokra szolgált. Vilonyát, Királyszentistvánt visszacsatolta az Egyházhatóság. Dec. elején tető alá került a plébánia. Június 26-án Jézus Szíve ünnepén szentmise után Hümpfner Tibor nyugdíjas esperes plébános megáldotta az új plébánialakot.

Török Lajos 1989 októberéig nyugalomba vonulásáig volt balatonfűzfő plébánosa. Az ő utódja Polonkai József esperes-plébános 1997 októberéig végzi lelkipásztori szolgálatát Balatonfűzfőn. Ezt követően Szabó János balatonalmádi plébános úr oldallagosan látja el a balatonfűzfői plébániát 1998. augusztus 1-ig. Ez időtőll nevezett ki Dr. Márfi Gyula érsek úr engem Szécsi Ferencet, jelenlegi lelkipásztort Balatonfűzfő plébánosává. Kinevezésem óta plébániánkhoz tartoznak a Litéri, Papkeszi, Vilonyai és Királyszentistváni filiák is. A 2001. évi népszámlálás szerint 2300 katolikus él városunkban. Plébániánk élete 1999-től nyomon követhető az évente megjelenő "Harangszó" újságunkban.

Szécsi Ferenc plébános