Főtisztelendő Paptestvéreim! Kedves Hívő Testvéreim!

A Veszprém megyei Litéren 1945. március 23-án egy kedves, csinos és szentéletű munkáslány vértanúhalált szenvedett Krisztusért. A Krakkói Isteni Irgalmasság-bazilika magyar kápolnájának (Capella Communio Sanctorum) a magyar szenteket és boldogokat ábrázoló hatalmas mozaikján ott található a boldoggá avatásra várók között Bódi Mária Magdolna arcképe is.

Magdi rövid, de teljesnek mondható földi életét Főegyházmegyénk területén élte le. Szülei uradalmi cselédek, vallásos nevelést nem kaptak. Az édesapa iratainak hiányában a szülők szentségi, sőt polgári házasságot sem köthettek.

1921. augusztus 8-án Szigligeten született kislányuk. A badacsonytördemici templomban keresztelték meg augusztus 15-én, de sajnos Magdi sem kapott a családban vallásos nevelést, csak az iskolai hittanórákon tanult istenismeretet. Buzgón végzett első áldozásától kezdve Jézus maga vonzotta, vezette minden jóra, szépre fogékony lelkét. Talpraesett, vidám, jó tanuló gyermek volt. Hitoktatója és tanítója hamar fölfigyelt rá.

1934-ben költöztek Köveskálról Mámapusztára. Olvasni nagyon szeretett. A plébánosától kapott, lelki fejlődését elősegítő vallásos könyvek révén egyre komolyabb hitbeli tudásra tett szert, amit tettekre igyekezett váltani. Magdi tizennegyedik életévében már nagy igyekezettel segített a háztartásban, a mezei munkában is jobb keze lett édesanyjának, aki korán észrevette hosszantartó imádságait, apró önmegtagadásait. Ezek mind jobban erősítették Jézus iránti hűségét, edzették akaratát. Mindenütt segített, ahol csak szükséget látott. Különös szeretettel foglalkozott a kis gyerekekkel, akiket sok kedvességgel igyekezett Jézushoz vezetni.

17 éves volt, amikor Balatonfűzfőn népmissziót tartottak. Ekkor kezdett megvilágosodni előtte, hogy egészen Jézusé akar lenni. Vonzotta a szerzetesi élet – ennek megvalósulásában akadályt jelentett egyházjogilag törvénytelen származása. Fájó szívvel vette tudomásul, hogy az akkori rendi szabályok értelmében ezt a vágyát nem követheti.

A következő évben a Fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett. Gyári munkája mellett otthon továbbra is ő végezte a háztartási munkák nagy részét. Három műszakos beosztása ellenére megtalálta annak módját, hogy a gyártelepi templomban naponta találkozzék a szentáldozásban az Úr Jézussal. A gyárban sokféle ember dolgozott, gyakori a káromkodás, ocsmány beszéd. Gyakori az egyházellenes, rágalmazó beszéd is. Munkatársai tapasztalhatták, hogy Magdi a vallásossága miatt saját személyét ért ugratásokra talpraesetten, derűvel válaszolt. Az egyházellenes vádakat biztos világnézeti tudással, okos érveléssel, de sohasem sértő módon cáfolta meg. Mivel magatartását a szelíd szerénység jellemezte, amelyhez adott esetekben kellő humor is járult, munkatársai kezdeti ellenérzését tisztelet váltotta fel. Jelenlétében már vigyáztak szavaikra. A gyár vezetői is megbecsülték jó munkáját.

Csinos nő lett, akinek több kérője is volt. Nagyon szerette a kisbabákat, kisgyerekeket, nagyra becsülte az anyaságot. Mégsem a házasságot választotta.Húszévesen első zárt lelkigyakorlatán kellő megfontolás után 1941-ben szüzességi fogadalmat tett. 1942-ben kongreganistává avatták. Ezután még nagyobb buzgalommal foglalkozott a Szívgárda keretében az addig is általa vezetett gyermekekkel.Fűzfőgyártelepen a polgári iskolát magántanulóként végző csoport felnőtt tagjai között sikeresen tette le a vizsgákat.

Mindezek mellett sokféle szeretetszolgálattal igyekezett segíteni minden rászorulón. Ezt a munkát még fokozta, amikor a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetsége vezetőképző tanfolyamának elvégzése után nagylányokból kis csoportot szervezett. A szövetség szellemében csoportjában az iparban dolgozó munkáslányokat öntudatos katolikus világnézetre nevelte, miközben közösen végezték a szeretetszolgálatot és apostoli munkát, melyet a fiatalok vidámsága jellemzett. Háborús idők voltak. Ápolónői tanfolyamot szervezett a lányok számára, melyen maga is részt vett. Magdi és leányai öregeket, kisgyermekes anyákat segítettek. Látogatták a füredi katonakórház sebesültjeit. Ahol szükséget láttak, segítettek.

Magdi nagylányait a hit útján, lelki ügyeikben is segítette, és ők bizalommal tárták fel előtte szívük titkait.

Magdi kérte az Úrtól, hogy fiatalon halhasson meg, és halálával is közelebb segíthesse a fiatalokat őhozzá. 1944-ben Magdi családja már Litéren lakott, decemberben a harcok zaja mind közelebbről hallatszott. A nők sorsáról aggasztó híreket hallva tisztaságuk megvédésére buzdította lánytársait, és elhatározta, hogy élete feláldozása árán is megtartja Jézusnak tett fogadalmát. Ennek ideje 1945. március 23-án jött el.

Az asszonyok az óvóhely lejáratában tartózkodtak, amikor két fegyveres szovjet katona érkezett. Egyikük lett a bunkerban Magdi támadója.

Magdi ellenállt, és a katonától megszabadulva menekülni igyekezett, miközben a bunker lejáratánál a többieket figyelmeztette felindult arccal, de nyugodt hangon: – Annuska, meneküljön, mert magán lesz a sor. Én már meghalok… Édesanyám, menjenek innen, én most már meghalok. – Közben a túlsó kijáratnál megjelent a katona, dühös arccal. A szeme alatt vér szivárgott, Magdi védekezésének nyoma. Magdit az udvaron meglátva azonnal lőtt. Vagy hat lövés fúródott Magdi hátába, aki az első lövésnél megállt, a második lövésnél két karját az ég felé tárta, majd összezárta e szavakkal: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” Zsebében újra a rózsafüzért szorította. Az utolsó golyó szíven találta. Magdi arccal előreesett.

Két hét múlva – az ostromállapot idejére adott római felhatalmazások alapján – szülei szentségi házasságot kötöttek. Az akkori állami törvények ezt polgári kötésnek is elfogadták. Szülei ezután vallásosan éltek.

Magdi halála után Mindszenty József, akkor még veszprémi püspök rendelkezésére alapos, húszoldalas jegyzőkönyv készült a történtekről. A leírt tények alapján megindult a kanonizációs eljárás, és a szükséges iratok latin nyelvre történő fordításai is elkészültek. Sajnos, az okmányok Rómába nem jutottak el, tisztázatlan körülmények között elvesztek.

1990-ben lehetővé vált az ügy folytatása a szerencsésen megmaradt húszoldalas jegyzőkönyv alapján (mely különálló irat, a kivizsgálás aktáinak előzménye volt). Magdi lelkipásztorai és más tanúk ekkor még éltek, így lehetőség nyílt a tanúvallomások újbóli felvételére. Reménykedhetünk abban, hogy nem csak a krakkói magyar kápolna mozaikján, de a kanonizált magyar boldogok, szentek között is helye lesz Bódi Magdinak.

Ismertessük meg őt azokkal is, akik eddig nem hallottak róla, és kérjük közbenjárását!Imameghallgatásokat kérnénk a Veszprémi érsekségnek jelezni.

Szécsi Ferenc plébános